A Pekingi szallasunk egy Hutong nevu negyed
kozepen volt, ami a varos legkevesbe modern resze. A szuk utcakon kint
tettek-vettek a helyeik, es kozben fel-ala jartak a biciklisek es a motorosok. Az
utcarol kis mocskos udvarok nyiltak, es azokban volt 10-15 darab 10-20
negyzetmeteres foldszinti lakas. Hasonlo elrendezesu volt a szallasunk is, csak
az egyaltalan nem volt lepukkant. Az udvaron mindig volt friss tea, meg az ott dolgozo srac kutyaja is folyon ott volt. A srac napi 24 oraban heti het napot dolgozott ott a recepcion egyedul. A szobank kb 10 negyzetmeteresek volt, es ilyen giccses
agyban meg eletunkben nem aludtunk. Kar hogy 160 cm hosszu volt, es olyan kemeny mint egy beton lap. Ennek ellenere ha a jetlag-unk engedte eleg jokat aludtunk.
Szoval masnap mar delutan volt, mikor elindultunk a varosba, de vegul semmit nem neztunk meg, csak megvettuk a
vonatjegyunket Qingdao-ba. a pekingi fopalyaudvaron egyetlen angol nyelvu felirat sincs, es senki nem igazan beszel angolul. de vegul sikerult megvenni a jegyeket.
Harmadnap elmentunk Bendaling-ba, ahol a
kinai nagy fal pekinghez legkozelebbi resze van. Turaztunk egy par orat a falon maszkalva, ami
annyira nem egyszeru, mert a hegyek kozott nem igazan van vizszintes resze a
falnak.. szoval vagy kb negykezlab masztunk felfele, vagy kapaszkodva
ereszkedtunk lefele.. szoval ez a kinai nagyfal dolog ez tenyleg letezik, nem csak amolyan mendemonda.
A negyedik napon indultunk el delre
vonattal. A Pekingi deli palyaudvar eleg nagy meglepetes volt a fopalyaudvarhoz
kepest. az allomason a reptereken megszokott biztonsagi ellenorzes van, a
varoterem pedig vetekszik a nyugaeuropai repterekkel. A beszallas szinten a repterekhez hasonloan
tortenik a kapuknal, es a jegyellenorzes utan mozgolepcso visz le egy szintel
lejebb egyenesen az adott vonathoz.
Most epp a vonaton ulunk Qingdao fele, ami epp 250 km/h-val megy a kiiras szerint..