Tuesday 26 February 2013

Koh Lipe

A szallasunk Koh Lipe-n.
Thaifoldon nagyon konnyu utazni. Ha az ember barhova el szeretne jutni, bemegy barmelyik utazasi irodaba, amik szinte egymast erik a nyaralohelyeken, vesz egy jegyet es a tobbi mar nem az o dolga. A megadott idopontban felszednek a szallason, elvisznek a buszhoz, vonathoz, ha at kell szallni, akkor is mindig van ott valaki, aki segit, egeszen addig, meg meg nem erkezel. Nem kell menetrendeket nezegetni, sorban allni jegyert, megkeresni hogy hol a palyaudvar. Nem kell aggodni hogy lekesel egy csatlakozast, mert mindenhol mindenkit bevarnak. A megadott idoponthoz kepest altalaban ket-harom oras kesessel az ember mindig ott van, ahova menni szeretett volna.

Szoval, megvettuk a Krabi-Koh Lipe jegyunket es vartunk a szallasunk elott. Jott egy kisbusz, elvitt valameddig. Ott vartunk egy orat, beszallt meg ket ember, aztan megint mentunk. Aztan meg ket embert felszedtunk, megint mentunk, majd megerkeztunk egy hajoallomasra. Nemsoka jott is egy hajo, azzal is mentunk egy par orat es meg is erkeztunk par ora kesessel Koh Lipe szigetere. Illetve csak Koh Lipe melle, mert a sziget olyan kicsi, hogy meg kikotoje sincs. A hajorol at kellett szallni kis motoros csonakokra, amivel kivittek a partra. 

Szinte teljes szelcsend volt mikor megerkeztunk es apaly. Ahogy mentunk a korulbelul egy meter mely vizben, a csonakrol lehetett latni alattunk a korallokat es a halakat. Az egesz ugy nezett mint a filmekben, csak tatottuk a szankat. Gyorsan ledobtuk a cuccunkat a szallason es indultunk is snorkerelni. Rogton a part mellett, a terdig ero vizben is gyonyoru korallok es halak voltak. 

Kereszteny templom, Koh Lipe.
Koh Lipen a hidelem szerint nagyon sok a csotany. Meg par evvel ezelott, volt hogy 6-8-at is lattam egyszerre, mikor bementem a furdobe az akkori szallasunkon. Szoval Evi bement a furdobe, hogy kis reseket es repedeseket keressen, amik lehetseges csotany veszelyt jelentenek. Sokaig nem kellett keresgelni, hogy megtalalja a fal es teto kozotti harmic centis rest. A fahaz, amiben laktunk eleg tessek-lassek modon volt megepitve. Az ablakon nem volt halo, nagy lukak voltak a falon, de legalabb az agyak felett volt szunyog halo. Vettunk csotany spray-t, mindent szepen befujtunk, majd mentunk aludni. Mivel nagyon meleg volt, persze nyitva kellett hagyni az ablakot, meg bekapcsolva a ventillatort.

Reggel ovatosan kemleltunk korbe a halo alol, hogy nem latunk-e csotanyokat. Nem lattunk egyet se, csak G. mellett fekudt az agyban egy kis thai cica. Amig mi amiatt aggodtunk, hogy be tud-e jonni egy bogar a szobaba, helyette bejott egy macska es szepen ott aludt G. mellett. Mikor megprobaltuk kizavarni, csak almosan korbenezett es visszafekudt aludni. A macska ezutan is minden ejjel bejott, es odafekudt G. melle, ugylatszik nagyon megkedvelte. Mivel rendszeresen spay-ztunk, ezert csak harom-negy csotany jott be az egesz ido alatt, de azok is mind a hatukon fekudtek mar, mire megtalaltuk oket.

Van boven latnivalo az egy meter mely vizben is...

A nyaralohelyek kozul, ahol az utobbi par hetben jartunk Thaifoldon, talan Koh Lipe valtozott legkevesbe. Kicsit tobb lett az ember, meg tobb kocsma van a parton, de meg egyaltalan nincs tomeg. Par napot voltunk itt es nagyon jol elvoltunk. Nagyokat snorkereltunk, jokat kajaltunk, meg estenkent ittunk egy-egy sort a parton.

Longtail boat. 
Koh Liperol hajoval indultunk tovabb Lankawi fele. Mivel a nagy hajo nem tudott kikotni, ezert ujbol kis csonakokba (longtail boat) kellet szallni, ami elvitt a hajohoz. A csonakunk kapitanya nem volt a helyzet magaslatan. Mar mikor szalltunk be, akkor lattuk, hogy ugy nez ki, mint aki csutkara be van szivva. Miutan tizenot embert beszallitott a csonakba, az ugy leult a homokba, hogy harom haverjavel egyutt se tudtak belokni a vizbe. Meg tiz perc probalkozas kellett ahhoz, amit a csonakban ulo osszes embernek mar egyertelmu volt, hogy eselytelen megmozditani a csonakot. Ekkor szolt, hogy mindenki szalljon ki. Paran kiszalltunk, segitettunk belokni a csonakot, majd visszamasztunk. Nagynehezen elindultunk, majd majdnem nekimentunk rogton a kovetkezo parkolo csonaknak. Aztan a kovetkezonek, majd a kovetkezonek. Mar mindenki nagyon nevetett, mert ugy tunt mintha az emberunk - aki annyira kesz volt, hogy alig latott - megprobalna eltalalni az osszes parkolo csonakot. A helyzet igazabol nem volt nagyon veszelyes, mert kb kettovel mentunk a terdig ero vizben. Ezutan, mikor sikerult a parkolo csonakoktol eltavolodunk, a hajo elejen levo thai navigalt, hogy merre menjunk, egy hatalmas reccsenessel eltalaltunk egy korall szirtet. Aztan megegyet, majd megegyet. Mikor az obolben talalhato korallok kozul az osszeset letaroltuk, vegre elindultunk a hajonk fele. Epsegben atszalltunk es biztonsagban elindultunk Langkawi fele. 


Sunday 24 February 2013

Par nap Krabi-n

Railay, Krabi
Phuket - Krabi

Phuketrol hajoval mentunk at Krabira. Az ut nem volt hosszu, de reggel 6:30-kor kellett kelnunk, szoval mikor delben megerkeztunk, mindenki ledolt aludni meg egy par orara. Aznap sokmindent mar nem csinaltunk, csak korbeneztunk a parton, ahol igazabol nem lehet strandolni, mert egymas hegyen-hatan allnak a hajok es  a part sem annyira szep. Krabin sokkal kisebb a porges mint Phuketen, az egesz hely kicsit csaladiasabb. Igyekeztunk a draga phuketi szallas utan valami olcsot keresni, ennek ellenere egy nagyon kedves szallason egy jo kis bungalow-ban laktunk.

Utban Railay fele
Railay

A partrol ahol laktunk (Ao Nang) folyamatosan jarnak at a kis hajok a szomszedos partra, Railay-ra. Ez az egyetlen modja hogy el lehet jutni oda, mivel a felszigetet - ahol Raylay van -  tobb szaz meter magas sziklafal valasztja el a szarazfoldtol. Miutan megerkeztunk furodtunk egyet es elindtultunk megnezni a masik ket partot a felszigeten.  A masodik part iszapos, nem igazan furdesre valo, szoval elindultunk a harmadikra. Utkozben lattuk, hogy a kornyekbeli sziklakon kis mozgo pontok vannak. Ezek a kis pontok sziklamaszok voltak. Krabi kornyeken eleg nepszeru sziklamaszas, biztos azert mert jo sok szikla van. Mielott elertunk a hamradik partra, elindultunk egy osvenyen egy kilato fele. Az ut egyre meredekebb lett, negykezlab masztunk felfele, kozben a kornyekbeli fakon majmok ugraltak, biztos neztek hogy mit benazunk. Jo husz perc szenvedes utan megerkeztunk a kilatohoz, ami egy picike kis tisztas volt az egyik kb 150 meter magas sziklafal tetejen. Ahogy leneztunk, a meroleges fal aljan ott volt alattunk a tenger. Lefele se volt sokkal egyszerubb a maszas, de aztan odaertunk a harmadik partra, ahol furodtunk egy jot.

Kilatas a kilatohelyre, balra a Railay part, jobbra meg a mocsaras part.

Ezutan visszamentunk az elso partra, majd elkezdtem orditani a parton, hogy "Ao Nang, Ao Nang, ..." es rogton talaltunk egy hajot, ami visszavitt minket. Este talaltunk egy jo kis pizzeriat, ahol kemenceben sutottek igazi olasz pizzat. Ittunk a pizza melle par Chang-ot, aztan meg beultunk egy raggae kocsmaba es ittunk meg egy Chang-ot.

Chicken Island

Chicken Island
Masnap igazi turistakhoz meltoan befizettunk egy egesz napos hajokirandulasra. Egy tomott kis motoros csonakkal elindultunk a kornyekbeli szigetekre. Volt kis snorkelezes (G. szerint magyarul "pipaval halnezes"), meg kikotottunk szep kis szigetek szep kis partjain. A hajo amivel mentunk nem volt a legjobb allapotban. Egyszer egy oran keresztul nem tudtak beinditani, aztan meg folyott be az oldalan a viz, de vegul epsegben kikotottunk. Sok gyonyoru helyen jartunk, estere jol el is faradtuk, szoval elmentunk enni egy pizzat, inni egy Chang-ot, aztan mentunk aludni.

Hiaba volt a kornyeken csomo latnivalo a vizalatt, a turistatarsainkat csak ezek a kis bena sarga csikos halak erdekeltek, amik tucatjaval jottek oda a vizbedobalt toast kenyer miatt. Chicken Island.

Thaiok

Thaifold deli reszen kicsit masfajta thaiok elnek, mint eszakon. A deliek kicsit sotettebb boruek, meg inkabb nyugodtak es tobbet vigyorognak. Sok hosszu haju ember van es sok a raszta is. Sok helyen szol Bob Marley es gyakran lehet fuszagot erezni. Delen egyre tobb a muzulman is, egyre tobb kendos not lehet latni az utcan.

G. 

G. vasarolt egy integeto macskat es miutan sokaig nyaggatott minket feleslegesen, hogy rugjunk be nagyon, berugott egyedul.



Saturday 23 February 2013

Bangkok - Phuket

15-os busz, Bangkok.
Ejfelkor erkeztunk Bangkokba a Fulop Szigetekrol. Masnap megjott G. Magyarorszagrol es hozott nekunk szalamit, kolbaszt meg Unicumot. Vettunk a peksegben kenyeret es annyit ettunk a magyar kajabol, amennyit csak birtunk. Este ittunk par sort, G.-vel megkostoltuk a szocsket, amit az utcan sutottek, minden szuper volt, amig a laptopunk ki nem irta, hogy hamarosan tonkremegy benne a winchester. Ekkor jol bepanikoltunk, hogy el fog veszni az osszes fenykep amit eddig csinaltunk, meg minden. Egy otthoni haverunk azt tanacsolta, hogy toltsunk le egy programot, az majd megnezi hogy mi a van a winchesterrel. Letoltottuk es a program azt mondta, hogy hamarosan tonkre fog menni a winchester, szoval tovabb panikoltunk.

Utban a Pantip Plaza fele, Bangkok.
Masnap reggel elindultunk a 15-os busszal a Pantip Plaza-ba, hogy laptop szervizt keressuk. Ez egy olyan plaza, hogy csak elektronikai boltok vannak benne 5 emeleten, szoval nem volt nehez egy szamitogep szervizt talani. Vettunk is egy uj winchestert a regi helyett es mondtak, hogy atmasoljak ra a file-okat a regi lemezrol. Ez a procedura negy ora hosszatt tartott, szoval addig elmentunk egy-ket masik plazaba nezelodni. A javitas ota tokeletesen mukodott a laptop, megvolt biztonsagban az osszes fenykepunk, szoval abbahagytuk a panikolast.

A kovetkezo nap reggeli utan indultunk ki a repterre. Nem volt nagy forgalom, jo koran kiertunk es a gepunk is kesett kb harom orat, szoval ot ora ucsorges es egy oras repulout utan megerkeztunk Phuketre. Onnan meg egy ora volt Karon Beach es ott is voltunk a jo oreg Golden Sand Inn-ben. Negy napot voltunk Phuketen, napkozben strandoltunk, este meg ittunk par sort. Egyik este atmentunk Patong Beach-re is inni par sort, de nem maradtunk ott sokaig. Phuket nem sokat valtozott az utobbi par ev alatt, kiveve azt, hogy a turistak tobbsege orosz lett. A tipikus orosz turista dagadt, arany nyaklancot hord, nem beszel semmilyen idegen nyelvet, folyamatosan ordit es mindenhol vitatkozik, persze oroszul. Ennek ellenere jol elvoltunk, G. vett egy vietnami kalapot, Evi talalt par jo konyvet es sokat olvasott, en meg orultem a VS 2012-nek, amit G.-tol kaptam.

Sunday 17 February 2013

El Nido, Puerto Princessa

A foutca El Nido-n.
Harom napot voltunk El Nido-ban, de igazabol semmi nem csinaltunk. A varostol ket-harom kilometerre laktunk egy nyugis kis parton, egesz nap csak pihentunk, meg neha bementunk a varosba enni valamit vagy megprobaltunk inni egy kavet. Mivel azon a kornyeken delutan haromtol van csak elektromossag, igy hiaba van szuper kavegep egy etteremben, kavet csak keso delutantol lehet inni.

Fulop szigeteken a kisebb varosokban es videken taxik helyett oldalkocsis motorok vannak, amit triciklinek hivnak. Ezek roppant olcsoak, meg akkor is ha a turistaknak haromszoros arat szamitanak fel. A triciklik nagyon viccesen neznek ki, mivel ilyen karosszeria forma dolog van rajuk rakva, kicsit ugy neznek ki mint valami gnom urhajok. Buszok helyett tobbnyire Jeepney-k kozlekednek, amik ilyen kisteherautokbol bussza alakitott valamik.

Mi azert normalis legkondicionalt busszal mentunk vissza Puerto Princessaba, ahol meg volt ket ejszakank, mielott tovabb indultunk volna a Fulop Szigetekrol. Volt a varosban egy eleg elegans fodrasz szalon, szoval levagattam a hajam, atszamitva 175 Ft-ert.

Jeepney

Tricigli

Egy masik nagyon nepszeru dolog a Fulop Szigeteken a cola fagyival. A McDonalds-ban es a konkurens Jollybee-ben is az emberek tobbsege ugy issza a cola-t hogy van egy adag vanilia fagyi a tetejen.

A puerto princessai repter nem a vilag legmodernebb repterre, leginkabb az arpad teri autobusz vegallomasra hasonlit. Amikor mentunk keresztul a biztonsagi ellenorzesen, volt nalam egy nagy asvanyvizes flakon es szoltak hogy ezt ne vigyem fel a gepre. Mar dobtam volna ki a kukaba, de mondtak, hogy nem kell kidobni, csak majd igyam meg felszallas elott.

Manilaban csak egy fel napunk volt, igy leadtuk a csomagjainkat a repteri megorzoben es elmentunk egy plazaba. Sokmindent nem vettunk, de ettunk finom olasz kajat, este meg mentunk vissza a manilai repterre, hogy induljunk vissza Bangkokba.

Fulop Szigetek kellemes hely, bar kicsit kulonbozik a tobbi kornyekbeli orszagtol. Az emberek tobbsege kereszteny, lepten nyomon Szuz Maria szobrokba es templomokba botlik az ember. A templomok nem igazan hasonlitanak az otthoni templomokra. Altalaban semmi diszites es legtobbszor nagyon oldala sincs, nemelyik ugy nez ki, mint egy felkesz csarnok kereszttel a tetejen.

A nagyvarosok nem kellemes helyek, koszosak, zsufoltak. Ha vasarolni vagy enni akar az ember, akkor viszont ott vannak a plazak, amik pont olyanok mint otthon. A tengerpartok tobbsege viszont sokkal kevesbe turistas, mint peldaul Thaifoldon. Talan csak Boracay az egyetlen sziget, ami igazi nagy nyaralohely.

A helyiek kedvesek, bar mindig probaljak egy kicsit atverni a kulfoldieket. Amikor szova tettuk, hogy olyan dolgok is vannak a szamlan, amit nem is rendeltunk, vagy hogy kevesebbet adtak vissza, akkor mindig kicsit megsertodtek, hogy miert vitatkozunk.


Saturday 9 February 2013

Csillagok

A Del Keresztje (a kepen balra) egy eleg hires csillagkep, foleg a deli felteken, tekintve hogy leginkabb csak onnan latszik. A hajosok mar nagyon regen is hasznat vettek ejszaka a deli irany megallapitasara, mivel a kereszt hosszabbik szara a deli polus fele mutat. Az egesz csillagkep igazabol negy darab keresztet formalo csillagbol all, am ebbe szinte minden kultura belelatott valamit. Az Indonezek egy rajanak, az Inkak egy lepcsonek neztek, a tongaiak meg egy olyan kacsanak, aminek megsebesult az egyik szarnya, mert hozzavagtak egy kovet. A csillagkep egyebkent megtalalhato a Brazil, az Ausztral es az Uj-Zelandi zaszlon is. (Malapascua)
Holdfelkelte. (Malapascua)
A Proxima Centauri (kis nyillal megjelolve) a hozzank legkozelebbi csillag, csupan 4.2 fenyevnyira van tolunk, ennek ellenere szabad szemmel nem lehet latni az egen. Ennek az az oka, hogy roppant pici. A csillagok kulonbozo meretuek lehetnek, vannak kisebbek es nagyobbak. Erdekes, hogy hiaba van tobb anyag a nagyobbakban, annyival hevesebb a bennuk folyo reakcio, hogy hamarabb a meghalnak mint a kisebbek, a legnagyobbak fel is robbanak a vegen, meg minden. A voros torpek, mint ez a csillag is, nagyon halvanyak es    nagyon hosszu eletuek, tobb ezer millard evig is elpislakolnak, ami joval tobb, mint a galaxis kora, szoval meg egy ilyen tipusu csillag se pusztult el a vilagegyetem keletkezese ota. Ugy tartjak, hogy a galaxisunkban a csillagok kb fele ilyen tipusu, de ezek kozul egyet se latunk az egen, meg a legkozelebbit sem. A nagy fenyes csillag az Alpha Centauri. (Malapascua)
Jobbra a Cassiopeia csillagkep lathato, kozepen az a maszat-szeru folt pedig az Andromeda Galaxis, ami a legkozelebbi galaxis a mi galaxisunhoz. Meg igy is meglehetosen messze van, nagyjabol 2.5 millio fenyevnyire, de kozeledik hozzank kb 120 km/sec sebessegel, ugyhogy 4.5 millard ev mulva ossze fog utkozni a mi galaxisunkkal. Az Andromeda Galaxis nagyjabol akkora mint a mi galaxisunk, korulbelul 1000.000.000.000 csillag talahato benne. (El Nido)
A tejut egy darabja, a fenyes csillag a Sirius. (El Nido)
(Sajnos a Picasa elrontja a kepek minoseget.. ha valaki tujda hogy hogy lehet feltolteni ugy, hogy ne rontsa el, az irja meg, pls..)

Friday 8 February 2013

Malapascua-bol El Nido-ba

A legjobb etterem a Fulop Szigeteken.
Puerto Princessa
Dzsodzso, a helyi baratunk megigerte, hogy reggel 8-ra odajon a szallasunkhoz es elkiser minket oda, ahonnanan a hajo indul Maya-ba. Jol  jon ha az ember egy helyivel erkezik a hajoallomasra, igy nagy esellyel nem kell otszoros arat fizetnie a jegyert. A hajoallomas igazabol nem egy igazi allomas, van a vizben par hajo es a homokban meg egy kis asztal, ahol a jegyeket aruljak. Mivel apaly volt, a hajo nem tudott kijonni a partig, igy terdigero vizben kellet begyalogolni szaz metert egy csonakig, ami elvitt a hajoig, ami igazabol csak egy nagyobb csonak volt. A sekely viz tele volt tengeri csillaggal, nagyon ovatosan kellett menni, hogy nehogy ralepjunk egyre.

Maya-bol Cebu-ba legkondicionalt mini-buszok jarnak, az ut kb ot ora. Cebu-ban sikerult egy viszonylag normalis szallodaban szobat talalnunk, igaz ablaka nem volt a szobanak, de egy doglott csotanyt talaltunk. Kinyitottam az ajtot, hogy kipockolom a folyosora a szerencsetlent, de veletlenul tul nagyot suhintottam a papuccsal es a doglott csotany a hatan szepen berongyolt a szembe levo szobaba az ajto alatti resen. Az ottlakok biztos meglepodtek, hogy egy doglott csotany bemaszott hozzajuk a hatan..

Amikor az ember megerkezik a Fulop Szigetekre, bepecsetelnek egy 21 napos vizumot az utlevelebe. Ha valaki tobbet akar maradni, akkor meg kell hosszabbitani a vizumot, ami egy rakat penz (marmint a mi koltsegvetesunkhoz kepest).  Delben erkeztunk meg a cebui brevandorlasi hivatalhoz. Mar a kapuban kozoltek velunk, hogy nem mehetunk be, mivel nem megfelelo az oltozekunk. Rogton ott termett par helyi, akik keszsegesen par dollarert cserebe adtak kolcson ruhat. A papucsom helyett kaptam egy ket szammal kisebb budos sportcipot es kaptam egy bena melegito alsot is. Evi meguszta egy hosszu szoknyaval, meg egy cserepapuccsal. Szoval sikerult bejutnunk, ahol kozoltek hogy epp ebed ido van. Egy ilyen fulop szigeteki hivatal nem egy nepunnepely. Csomo ember, nincs levego, nincs legkondicionalas. Szoval ott ultunk egy orat bohocnak oltozve, majd kaptunk egy nyomtatvanyt, hogy toltsuk ki. Azutan kuldozgettek egyik ablaktol a masikig, majd a vegen, harom ora utan kaptunk egy pecsetet az utlevelunkbe es egy igazolast arrol, hogy nem vagyunk az allam ellensegei.

Cebuban mar elozo alkalommal mindent megneztunk amit meg lehet nezni, igy mind a harom napot egy-egy plazaban toltottuk. Sok mindent nem vettunk, de jolesett nezelodni egy kicsit, meg jokat kajaltunk.

A cebui repter a varos mellett talalhato Mactan nevu szigeten van. Errol a szigetrol mar biztos mindenki hallott, ugyanis itt halt meg Magellan. Miutan megerkezett Cebuba 1511 aprilisaban es az ottani uralkodot atteritette a kereszteny hitre, szolt a szigeten lako Lapu-Lapu nevu embernek es csapatanak, hogy terjenek at ok is, de azok nem akartak. Ekkor par fegyveressel elidult a szigetre, hogy lemeszarolja az ellenszeguloket. Hat, nem nagyon jott be a szamitasa.

El Nido
Cebu-bol Puerto Princessa-ba egy oras volt a repulout, mivel a delelotti geppel jottunk, mar delben a szallason voltunk. Puerto Princessa  a Palawan nevu sziget fovarosa, es annak ellenere hogy viszonylag nagy varos, eleg kellemes hely. A Lonely Planet szerint itt van az orszag legjobb etterme, szoval gondoltuk, hogy megnezzuk. Mostmar szerintunk is itt van az orszag legjobb etterme. Este az utcan ettunk egy grillcsirket, ami szinten nagyon jo volt, majd utana beultunk egy utmenti kis kocsmaba, ahol talalkoztunk egy ausztral emberrel, aki nagyon birt inni es nagyon vicces volt.

Masnap reggel indultunk El Nido-ba, hat orat ultunk egy zsufolt mikrobuszban. El Nido-ban jo nagy sziklak vannak, a sziklak kozott meg jo kis tengpartok, a kornyek meg tele van kisebb -nagyobb szigetekkel, szoval az egesz eleg pofassan nez ki. A kornyek kicsit elmaradott, aram csak delutan harom es reggel hat kozott van, de meg akkor is gyakran elofordul aramszunet. Ellenben honapok ota nem ettunk olyan finom kenyeret, mint az egyik itteni kavezoban.

Tuesday 5 February 2013

Hetkoznapok Malapascua-n

A hajokirandulas

A szigeten volt egy helyi baratunk, akit Dzsodzso-nak hivtak. Amikor osszefutottunk vele, mindig ajanlgatta, hogy menjunk el snorkerelni a sziget korul, hat vegul elmentunk. Szepen sutott a nap, alig fujt a szel amikor elindultunk. Csak mi voltunk ketten utasok a hajon es par ora alatt szepen megkerultuk a szigetet es megalltunk a szebb helyeken. A viz szep tiszta volt, usztunk, snorkeleztunk, lattunk sok korallt meg halat. Az egyik helyen egy  japan hajo roncsait is lattuk par meter melyen, de mar eleg regota ott lehetett, mert szinte teljesen megette mar a rozsda.




A tura

Az egyik borongos delelott elindultunk gyalog felfedezni a szigetet, ami igazabol nem is valami nagy tura, tekintve hogy a sziget eleg kicsi. Kb 2 km hosszu es 1 km szeles. Rendes utak nincsenek, szoval auto sincs, az emberek tobbsege motorral vagy gyalog jar. Az hiszem meg eletunkben soha nem fordult elo, hogy ket hetig egyetlen autot se lassunk. Jartunk kis helyi falvakban, lattunk kis eldugott tengerpartokat es sok kakast. A Fulop Szigeteken eleg meno dolog a kakas, szinte minden haz udvaran van egy-ketto szepen kikotve. Rendszeresen szerveznek kakasviadalokat is, amibe neha csak ugy bele lehet botlani az utcan.






A repulojegy

Egyik reggel reggeli kozben jott az e-mail, hogy a Cebu Pacific Airline torolte az egyik jaratot, amire jegyunk volt. A levelben az allt, hogy hivjuk fel az ugyfelszolgalatot, hogy atfoglaljuk a jegyet egy mas jaratra. Ez kisebb nehezsegbe utkozott, mert a szigeten nincs telefon es a magyar telefonomrol nagyon draga lett volna a hivas. Vegul ugy dontottem, hogy veszek egy helyi SIM kartyat. A kartya nem volt valami draga, egy dollar volt osszesen, de sajnos nem volt jo a merete, mert az en telefonomba csak micro-SIM megy bele. Igy hat kertem a recepcion egy nagy ollot, es a szallasunk erkelyen elkezdtem meretre szabni a kartyat. Amikor kiprobaltam, elsore mukodott es sikerult atrakatni a jegyet. Szoval, most van Fulop Szigeteki szamunk: +639063145993, de ne nagyon hivjon senki, inkabb csak sms-t kuldjetek.