Sinulog Fesztival – Malapascua

A Sinulog fesztival januar vegen van, amikor is a Fulop Szigetekiek a pogany szarmazasukat, valamint a kereszteny hitre valo atterest unneplik. A fesztival resze a hajos felvonulas, valamit az utcai parade, ahol a helyiek szines ruhakba oltoznek es sippal dobbal zajongba vegigvonulnak a varoson egy, vagy inkabb tobb kis-Jezus szoborral. Ennek a kis-Jezus szobor dolognak az eredete egeszen Magellan megerkezesig nyulik vissza. Miutan kikotott itt, kozolte, hogy mostantol ez Spanyolorszag es szolt, hogy mindenki gyorsan keresztelkedjen meg. Az itteni uralkodo felesege meg kapott tole ajandekba egy kis-Jezus szobrot. Amikor megkapta a szobrot, zavaraban ide-oda lepkedett es innen ered a Sinulog tanc. Szoval a felvonulok is meg-meg allnak es dobszora toporognak egyhelyben. A fesztival alatt latott kis-Jezus szobroknak igen sotet a borszine, ha az ember nem tudna, hogy Krisztus Urunkrol van mintazva, meg azt is hihetne, hogy egy afro-amerikairol.

Telihold

Annyira durva telihold volt ejszaka, hogy rendesen vilagitott a hold. Nem volt nappali vilagossag, de rendesen lehett latni ejszaka. A kepek mind az ejszaka kozepen keszultek, nemelyiken a csillagok is latszanak. Az arnyekok mind a hold fenyenek az arnyekai, 

Malapascua Island

Spanyol erod Cebu-ban

Harom es fel oras repules utan hajnali 4 kor szallt le a gepunk a Cebu-ban. Cebu egy viszonylag nagy varos a Fulop Szigetek kozepen, de igazabol nincs ott semmi latnivalo. Mi sem terveztunk sokaig idozni, epp csak egy napot, hogy aztan indulhassunk tovabb valami kellemesebb helyre.  Szerencsenkre mar reggel 5-kor engedtek, hogy elfoglaljuk a szobankat, azert eleg nagy szivas lett volna a recepcion varni delutan 1-ig. Egy kis alvas utan elindultunk felfedezni a varost. Talan eloszor volt az ut soran, hogy olyan utcakban setaltunk, ahol nem teljesen ereztuk magunkat biztonsagban. Valami alapja biztos volt a felelmunknek, mert a legtobb bolt elott fegyveres biztonsagi ember volt es  tobbseguknel jo nagy puska volt pisztoly helyett. Az egyik plaza bejaratnal femdetektoros kapuk voltak, meg szinten par fegyveres. A plaza epiteszetileg inkabb hasonlitott mondjuk egy parkolohazra, mint a nalunk megszokott plazakra. Igazabol ami jol nezett ki a varosban, az mind olyan dolog volt, amit meg a spanyolok hagytak ott. Az egyik egy templom, ahol epp mise volt, amikor arra jartunk es akkora volt a tomeg meg az utcan is, hogy nagyon a tempom kozelebe se tudunk menni. A masik egy erod a tengerparton, ami nagyon kis aranyos volt. Kobol volt epitve, erod formaja volt, latszott rajta hogy regi, de igazabol nem volt sokkal nagyobb mint mint egy termetes budai villa.

Malapascua Island

Masnap kellemes meglepetesunkre egy cseppet sem tomott, legkondicinalt busszal utaztunk Mayara. Az ut 4-5 oras volt, semmi extra. Maya annak a nagy szigetnek az eszaki csucsken van, ahol Cebu varos is van (egyebkent magat a szigetet is Cebu-nak hivjak). Szoval, ugy tudtuk, hogy Mayarol tudunk hajoval eljutni Malapascua szigetere, ami mint kiderult nem volt teljesen igaz. Az eloszor is nem hajok alltak a kikotoben, hanem inkabb ilyen rozoga motoros csonakok (valojaban kikoto sem volt). Masreszt, meg nem engedtek felszallni minket, valoszinu azert, mert kulfoldiek voltunk. Hiaba indultak hajok a helyiekkel, nekunk azt mondtak, hogy az egyetlen modja, hogy atjussunk Malapascua-ra, ha kiberelunk egy egesz ilyen privat ‘hajot’ 20-szoros aron. Ekkor jott egy ora vitatkozas, alkudozas, kozben erkezett meg negy europai, az egesz vege az lett, hogy hatan egyutt felaron bereltunk egy privat hajot (igy a hivatalos ar haromszorosat fizettuk vegul). Nagy volt az orom, mikor elindultunk. Az nagy orom pont odaig tartott, amikor indulas utan harom perccel egy harom meteres hullam atcsapott a ‘fedelzeten’.

Az ut egy oraig tartott, a kapitanyunk nagyon ovatosan vezetett, ovatosan vette a hullamokat, neha fel percre is visszaveve a gazt, amig a nagyobb hullamokon atjutunk. Szerencsere a csonakunk jobbra es ballra ki volt stabilizalva, szoval felborulni nem igazan tudunk. A szel annyira fujt, hogy nagyon vizesek nem lettunk, mert gyorsan megszaradtunk, de mire megerkeztunk csupa egymero so voltunk a tengerviztol.

Telepules a sziget belesejeben
 Malapascua

Mindez tobb mint egy hete volt, azota is itt vagyunk Malapascua-n.  A sziget olyan mint a filmekben, feher homok, palmafak,  par szalloda es azonkivul semmi. Nincsenek se utak, se autok, se semmi. Meg egy rendes bolt sincs. Annyira megorultunk a nyugalomnak a lassan fel eve tarto utazas utan, hogy ugy dontottunk, hogy itt maradunk.

A tervekbol, hogy megnezunk egy csomo helyet itt a Fulop Szigeteken nem lett semmi. Egy kicsit eleg volt mar a sok rohanasbol, allando pakolasbol, tomegbol meg a folytonos utazasbol. Jol esik egy kicsit hatradolni es semmit nem csinalni most par hetig, mert meg egy par hetet maradunk itt, az biztos. Meg akkor is, ha tudjuk, hogy innen nem messze van meg sok-sok olyan hely, amit erdemes lenne megnezi.

Altalaban sokaig alszunk, mire megreggelizunk es megkavezunk, addigra mar delutan van. Strandolunk, olvasunk, pihenunk, majd este vacsora a tengerparton. Az ettermekben az asztalok a parti homokban vannak, kozvetlenul a viz mellett, a palmafak alatt. Este meg neha elfelezunk egy sort,  megnezunk egy filmet vagy setalunk egyet a parton. Igy telnek itt a napok szep csendben, nyugalomban...

Csillagaszkodas

Az alapok

A legegyszerubb mondja lefenykepezni a csillagos eget, ha az ember fog egy fenykepezogepet,  az eg fele iranyitja, majd megnyomja a gombot. Mivel  sotet van es a csillagok is tobbnyire halovanyak, az ilyen kepen nem sok minden latszik. Ekkor jon a hosszabb expozicios ido, de 1/20-ad masodpercnel hosszabb felvetelt nem nagyon lehet kezbol kitartani . Lehet meg probalkozni azzal, hogy az ember erzekenyebbre allitja a fenykepezot, de a magasabb ISO ertekkel nem csak tobb csillag lesz a kepen, hanem az egyre zajosabb is lesz.

Ilyenkor az ember vagy lerakja valamire a gepet, vagy vesz egy fenykepezo allvanyt, es maris sokkal jobbak lesznek a kepek. Ekkor mar elotunnek olyan csillagok, amiket szabad szemmel nem is lehet latni. Nagy az orom. Egyre hosszabbak az expozicios idok, egyre tobb mindent lehet latni a kepen. Ilyenkor az ember hirtelen kapzsi lesz, es jo hosszu expozicios idot allit be. Legyen mondjuk egy perc. Visszanezve  a kepet a fenykepzo kijelzojen teljes az amulat. Am az orom nem tart sokaig. Nagy monitoron nezve, mitha valami nem stimmelne. Ranagyitva a kepre latszik hogy hogy az egesz kep homalyos, es a csillagok helyen csunya hosszu vonalak vannak.

Rossz fokusz, es kovetes nelkul.
A csillagok homalyos csikok.

A homalyossag azert van, mert a fenykepezogepek auto-focus-at nem arra talaltak ki, hogy sotetben a majdnem semmire jol fokuszaljon, hanem arra hogy nappal egy tulipant lefenykepezve legyen szep eles a kep. Szoval a fenykepezot at kell allitani manualis modra es beallitani, hogy a vegtelenre fokuszaljon. Vagy ha van live-view mode, ahol eloben ra lehet nagyitani a fenykepezendo dologra a gep kijelzojen, akkor egy fenyes csillagot kivalasztva kezzel be lehet allitani a fokuszt.

Ha ez megvan es jo a fokusz, akkor mar szuper eles lesz a kep es meg jobban latszik, hogy pontszeru csillagok helyett csunya hosszu vonalak vannak a kepen. Az egeszet az okozza, hogy a Fold forog, igy a csillagok a Foldrol nezve szep lassan ‘mennek’ az egen. Egy nap alatt 360 fokot, egy ora alatt 15 fokot, egy perc alatt meg negyed fokot mozdulnak el es ez bizony mar latszik a kepen. Az en fenykepezommel es hozza tartozo 18-135mm-es objektivvel a zoom szinttol es a fenykepezendo terulettol fuggoen 1,6 – 10 masodpercesnel hosszabbat nem lehet exponalni, hogy be ne mozdulnanak a csillagok.

A csillagok kovetese

Itt kezd bonyolodni a dolog. Ha azt akarjuk, hogy a csillagok a hosszu exponalasu kepeken is szep kis pontok legyenek, ugy kell mozgatni a fenykepezot, ahogy a csillagok mozognak. A foldnek van egy forgastengelye, ami korul forog, ez nagyjabol az eszaki sarkot es a deli sarkot osszekoto egyenes. A foldrol nezve a csillagok is e korul a tengely korul forognak es ezen a tengelyen van rajta a sark csillag, eppen ezert azt  mindig ugyanazon a helyen latjuk az egen. Szoval csupan annyit kell tennunk, hogy szerzunk egy tengelyt, ami eppen parhuzamos a fold forgastengelyevel (vagyis pont a sarkcsillagra mutat) es e korul pont olyan sebesseggel forgatjuk a fenykepezonket, ahogyan a csillagok is mennek az egen (vagyis amilyen sebbesseggel a Fold forog), vagyis olyan lassan, hogy a fenykepezo epp egy nap alatt forduljon korbe (ahogy azt a Fold is teszi).

Szoval kell valami, amiben van egy tengely, ami parhuzamos a Fold forgastengelyevel, es ra lehet rakni a fenykepezogepet es lehet szep lassan forgatni. Meg otthon probaltam ket fa lapbol csinalni zsannerral egy ugynevezett barn-door szerkezetet, ami elmeletileg jol mukodott, gyakorlatilag viszont mindig volt egy kis hiba, ami miatt nem lett jo a kep. Szoval vegul fogtam egy EQ-1-es tavcso mechanikat, ami a legkisebb es legegyszerubb olyan mechanika, amiben van egy ilyen fent emlitett tengely, es azt raktam ra a fenykepezo allvanyra.

Az a paca ott kozeptol kicsit jobbra fent az NGC 2477 szamu csillaghalmaz.
A kep 37 darab 4.0 masodperces expozio ideju kep atlagolasaval keszult, kovetes nelkul.

Polusra allas

Na, akkor van egy fenykepezo allvany, rajta egy szerkezet, azon a fenykepezo. A kovetkezo lepes az, amit minden egyes alkalommal meg kell csinalni, hogy a szerkezetben levo tengelyt beallitani ugy, hogy parhuzamos legyen a Fold forgastengelyevel. A csillagaszok ezt ugy hivjak, hogy polusra allas. Nagyobb mechanikakhoz van plustavcso (ami egy kis tavcso a tengely kozepen es azt kell a sarkcsillagra allitani), de itt anelkul kell megoldani a problemat.

Egy iranytu es egy szogmero segitsegevel viszonylag jol polusra lehet allitani a tengelyunket.  A Fold forgastengelye Eszak-Del iranyu, szoval a mi tengelyunket is igy kell beallitani, es ha kicsit belegondolunk, akkor pont olyan meredeksegunek kell lennie a tengelynek, amilyen szelessegi fokon vagyunk. (Az eszaki sarkon 90 fok, az egyenlitonel meg 0 fok, azaz pont vizszintes).

A fotozashoz azonban ennel pontosabbnak kell lennunk.  Tegyuk fel, hogy mar forog a fenykepezonk a tengely korul , epp megfelelo sebesseggel. Ilyenkor ha a csillagok nem pontszeruek, az csak abbol adodhat, hogy  nem sikerult tokeletesen polusra allnunk. Attol fuggoen, hogy a merre iranyitjuk a kamerankat az egen, az elkeszult kepbol lehet tudni, hogy a tengelyt jobbra-balra avagy fel-le kell elmozditanunk.  Ez a modszer sok idot es turelmet kivan. Neha par oraba is beletelik, meg sikerul az szerkezetet megfeleloen polusra allitani. Ha akarhogy mozgatjuk az allvanyt es annak ellenere nem kapunk jo eredemenyt, akkor csak az lehet, hogy a forgatas sebessege nem megfelelo, ilyenkor azt korrigalni kell, es utana folytatni a fent leirt folyamatot. Errol a modszerrol bovebben itt lehet olvani.

Az Orion kod. 30 darab 1.6 masodperces kep atlagolasaval, kovetes nelkul.

A lassu forgatas

Legprecizebben egy lepteto motor segitsegevel forgathatunk valamit. Szoval szereztem egy lepteto motort es hozzaeszkabaltam az EQ-1-es mechanikahoz. Ez volt az egyszerubb resze a dolognak. Ezutan kellett valami, ami epp olyan sebesseggel lepteti a motort, hogy a tengely pont egy nap alatt forduljon korbe, szoval nagyon-nagyon lassan. Tavcso boltokban lehet kapni ilyen vezerlot, de ami nekem van, az tul gyors, es nem allithato rajta a sebesseg. Abban az esetben, ha van egy tavcsovunk kulon arra a celra, hogy figyeljuk menet kozben hogy elmozdulnak-e a csillagok egy kicsit es tudunk korrigalni mikozben a fenykepezonk kesziti a felvetelt, akkor ez nem gond. De mivel en nem hoztam kulon erre a celre egy ilyen ‘vezeto’ tavcsovet, azert nekem olyan motor vezerlo kellett, amin tudom finoman allitani a sebesegget. Szoval, epitettem egyet.

Egy ilyen vezerlot megcsinalni sem akkora ordongosseg. Az egesz egy egyszeru aramkor, amiben van egy PIC microcontroller, 3 gomb, meg egy het-szegmenses kijelzo, ami mutatja az aktualis sebesseget. A microcontrollerre meg kell irni a programot, ami szinten nem olyan bonyolult, ha az ember programozo.

Tehat a vezerlo csatlakozik a motorhoz es szepen be lehet allitani a forgatasi sebesseget. Jogos lehet a kerdes, hogy miert kell mindig allitani a sebessegen, holott a Fold forgasi sebessege allando. Ez igaz, viszont annyi minden mas tenyezo van, mint pl a rossz polusra allas, a legkor, stb, hogy a tapasztalat szerint mindig kell egy kicsit korrigalni.

1.5 perces expozicop, kovetessel. A fak azert elmosodottak, mert hozzajuk kepest mozgott a kamera.

A fenykepezes

Akkor megvan az allvany, a szerkezet polusra allitva, a motor meg epp a megfelelo sebesseggel forog. Ilyenkor jobb esetben kezdodhet a fenykepezes, rosszabb esetben beborul az eg, es az egesz egy-ket oras poszmotoles felesleges volt. Sajnos, ha epp latom hogy csillagos az eg, sokszor attol felve, hogy el fog romlani az ido, nem kezdem el az egesz piszmogast, hanem csak siman allvanyra rakom a fenykepezot es elkezdek ugy fenykepezni.

A fenti szerkezettel es modszerrel nagyjabol tizszer hosszabb expoziciokat tudok csinalni, vagyis zoom-tol fuggoen 15 masodpercestol 1,5 percesig. Igy azert drasztikusan jobb kepek keszulnek.

A fenykepezeshez csinaltam meg egy kis ketyeret, amit ossze lehet kotni a fenykepezovel, beallitani rajta az expoziciok szamat, hosszat es a koztuk levo idot. Ezutan magara lehet hagyni a szerkezetet, hogy szepen csinalja az egyik kepet a masik utan.

Az utomunka

Van meg egy modszer, amit szinte minden asztrofotos alkamaz es nagysagrendi javulast eredmenyez a kepekben.  Ha nem egy kepet csinalunk, hanem mondjuk tizet es egy megfelelo programmal elkeszitjuk a kepek atlagat, akkor az eredmeny osszehasonlithatatlanul jobb lesz az eredeti kepeknel. Ennek a modszernek a lenyege az, hogy a csillagok mindig ugyanott vannak a kepeken, a zaj viszont osszevissza, es az atlagolas jol kiszuri a zajt.

Egy darab a 30 kep kozul, amibol a fenti Orion kod keszult.

Ezek utan biztos mindenkiben  felmerul ugyanaz a kerdes, hogy tenyleg fel eve cipelek-e  magammal  mindenhova egy fenykepezot, egy allvanyt, egy EQ-1-es mechanikat, egy lepteto motorot, ket vezerlot es egy akkumulatort.  A valasz az, hogy igen.

Kuala Lumpur - Singapore

Kuala Lumpur

Sri Lanka-rol harom es fel oras repulo ut Kuala Lumpur, amihez meg hozzajon ket es fel ora idoeltolodas, szoval az egesz napunk rament az utazasra. Mikor megerkeztunk, kiderult hogy a lefoglalt szallasunkat mar kiadtak, de viszonylag gyorsan sikerult talalnunk egy masik szobat, aztan masnap meg atkoltozunk egy jobb szallasra.

Kuala Lumpur eleg durva hely, plane Sri Lanka utan. Egymast erik a plazak, a meno boltok, jo ettermek, stb.. Az utobbi par evben epitettek meg egy majd egy kilometer hosszu legkondicinalt feluljarot is a Petronas plaza es a Pavilon plaza koze. Az eddigi varosok kozul, ahol jartunk idaig ez tunt a legelhetobbnek, meg Hong Kong-nal is jobban tetszett nekunk. Kuala Lumpur egyaltalan nem draga (kiveve talan a szallast a belvarosban), a McDonaldsban egy nagy menu pl nincs 1000 ft se. A malajok kedvesek, udvariasak bar kicsit tavolsag tartoak. A lakossag nagy resze muzulman, a lanyok es nok nagy resze kendot visel, de mellette nagyon jol es meno cuccokba oltozkodnek.

Kuala Lumurbol mentunk Singapore-ba, a vonat kicsit lepukkant volt, nem valami gyors, de cserebe nagyon olcso volt.

Singapore

Singapore-t nehez leirni, hogy pontosan milyen is. A leginkabb olyan, mintha az ember egy orias plazaba vagy egy Lego varosba csoppent volna. Nincs egy epulet se, aminek kicsit is omladozna a fala, mindenhol tokeletesre nyirva a fu, sehol egy eldobott szemet, egyszeruen nincs semmi amibe bele lehetne kotni. Eloszor azt hittuk, hogy urbanus legenda, hogy Singapore-ban nem lehet ragogumizni, de kiderult, hogy nem. Mivel az emberek eldobaltak a ragot az utcan, meg odaragasztgattak az asztal ala, 1992-ben betiltottak a ragogumit az orszagban. Tilos bevinni az orszagba es arusitani.

Evi fule mar elotte is be volt gyulladva, de Singapore-ban kezdett megint egyre jobban fajni. Este, mikor kiertunk a repterre, mar elegge fajt neki, igy gondoltuk veszunk antibiotikumot, am a repteri gyogyszertarban nem adtak, de mondtak, hogy van a repteren egy orvosi rendelo, ott kapunk. A rendeloben kiderult, hogy ha megvizsgalja egy orvos, ha nem, akkor is ki kell fizetni a vizsgalat arat, szoval gondoltuk hogy abbol nem lehet baj, ha latja orvos. A doktorno fiatal volt, csinos, es hibatlanul beszelt angolul, majd miutan ket perc alatt megvizsgalta, kozolte, hogy semmikepp nem javasolja hogy repuljon es errol gyorsan irt egy papirt is. Ekkor mar be voltunk check-olva, a csomagunk feladva es mar kezdodott a beszallas. Mikor megkerdeztuk a kapunal, hogy ilyen esetben visszaadjak-e a jegy arat, mondtak hogy termeszetesen nem, de mondtak, hogy a feladott csomgjainkat felre rakjak, amig eldontjuk hogy felszallunk-e a gepre. Mar javaban ment a beszallas, mikor meg ott alltunk tanacstalanul, de aztan egy otthoni orvos megnyugtatott minket, hogy max kellemetlen lesz, de semmi nagy gond nem lesz abbol ha felszallunk. Szoval vegul felszalltunk a gepre, es szerencsere nem volt semmi gond az ut alatt.

Sri Lanka

Indiatol delre van egy kis sziget, az Sri Lanka. Amikor fel napot utaztunk es meg se latszott a terkepen hogy nagyon arrebb mentunk volna, akkor meg voltunk rola gyozodve, hogy jo nagy szigetrol van szo, am valojaban az egesz csupan 2/3-ad akkora mint Magyarorszag. Sri Lankan tomegkozlekedessel utazni egyebkent borzaszto. Lassu, es mindig minden nagyon tele van, ami azert fura kicsit, mert a buszok szinte folyamatosan jarnak. Kb olyan, mintha Budapest es Szeged kozott 5 percenkent jarna a busz, es mind tomve lenne. Valamiert ezek a nepek nagyon szeretnek utazni. A buszjegyek nagyon olcsok, egy kilometer nagyjabol egy-ket forintba kerul.

Sri Lanka, regi neven Ceylon, eleg nepszeru volt a gyarmatositok kozott. Eloszor jottek a portugalok, aztan a hollandok, az angolok, majd kikialtottak a koztarsasagot, aztan jott a polgarhaboru, majd 2009-tol beke van es Sri Lankai Demokratikus Szocialista Koztarsasagnak hivjak az orszagot. A gyarmatositas korabol  sok epulet, erod, templom meg hasonlo maradt, altalaban ezek meg mindig jobb allapotban vannak, mint amiket azota epitettek a helyiek.

Krikettezo helyiek a tengerparton

A Sri Lanka-iak sotet boruek, elegge hasonlitanak az Indiaiakhoz. Tobbnyire kedvesek, jol beszelnek angolul, am egy kicsit simlisek, szeretnek mellebeszelni, meg fullenteni. Ha csak egy tuk-tuk van a kornyeken, akkor az elvisz 5 embert is, de ha tobb van, akkor rogton mindenfele szabalyra hivatkozva harom embernel tobbet nem akarnak felengedni egy jarmure. Hiaba egyeztunk meg egy szallason az arrol, nemsoka mar 10 szazalekkal tobbet mondtak, mert hogy valtozott az arfolyam. Mikor megkertuk oket, hogy akkor mutassak meg a neten hogy mennyit is valtozott, akkor csak bamban neztek. A legviccesebb az volt, amikor tandori csirket akartunk enni. Ahogy beertunk az etterembe, rogton megkerdeztuk, hogy van-e. Mondtak, hogy termeszetesen van. Leultunk, rendeltunk italt, majd tandori csirket, mikor mondtak, hogy sajnos az nincs. Majd a vegen azt mondtak, hogy nem gondoltak volna, hogy azert kerdezzuk hogy van-e, mert hogy azt szeretnenk rendelni.

Sri Lanka egyebkent nagyon szep. Gyonyoru tengerpartok vannak, a sziget belsejeben meg hegyek-volgyek, tavak es vizesesek, meg oserdok, tea ultetvenyek es rizsfoldek.

Teaultetveny a sziget belsejeben.

Sri Lankat eleg durvan erintette a 2004-es tsunami. Harmincotezer ember halt meg rengeteg haz osszedolt. A helyiek meseltek, hogy volt, ahol 15 meter magas volt a hullam, oriasi volt a pusztitas. Nem messze onnan, ahol mi laktunk, egy tomott vonatot sodort el a viz, ketszazhetvenen haltak meg. A part menten elok regebben rendszeresen gyujtottek a sekely vizbol a korallokat, amibol kinyertek a meszet. A tsunamit isteni buntetesnek hiszik es azota senki nem szed a vizbol egy darabb korallt se.

Emlekmu a tsunami aldozatainak a tengerparton.

Bentota

A multkor megkaptuk, hogy tul sokat panaszkodunk itt a blogon, szoval most igyekszunk ezt ellensulyozni egy dicsekedos bejegyzesel.

Szoval harom napot toltottunk egy resortban Bentotan egy kedves jotevonknek koszonhetoen es roppant jol ereztuk magunkat. Maga a szallas egy felsziget vegen volt es hajoval lehetett csak megkozeliteni. A teljes ellatas miatt szinte nem volt olyan oraja a napnak, hogy ne lett volna epp valami svedasztalos etkezes, a tengerpart meg olyan volt, amilyet tenyleg csak ritkan lat az ember. A hely maga volt a nyugalom.

A tobbi vendeg nem nagyon zavarta a pihenesunket, max egy varanusz setalt el neha mellettunk...

Delutani tea. Igazi teabol.

Nincsenek valami sokan a parton.

Naplemente az erkelyrol.

Mokus.

Teknosbeka menhely - Kosgoda

Albino teknos a menhelyen. Michael Jackson a neve.

Aztan folytatodott tovabb a pihenes... Meg negy napot toltottunk egy szallodaban Hikkaduwan a tengerparton, aztan indultunk eszakra Colombo fele.

Utkozben megalltunk egy teknosbeka menhelyen, ahol azzal foglalkoznak, hogy teknosoket nevelnek, majd engednek vissza a tengerbe. Sri Lanka partjainal sokfajta teknos el, ezek mind a parton rakjak le a tojasaikat. Szoval ejjel kijon a teknos a tengerbol, as a egy godrot a beach-en, es beletojik egy jo adag tojast, majd betemeti, aztan mar megy is vissza a tengerbe..

Vannak a rosszak, mint a gonosz emberek, akik el akajak adni a tojast a piacon, meg a monguz, ami meg akarja enni oket, meg vannak a jok, akik kiturjak a tojasokat a foldbol, es viszik oket a teknos menhelyre. A menhelyen gondosan visszatemetik a tojasokat a homokba, letakarjak a kupacot haloval, es varjak hogy kikeljenek a kis teknosok.

Teknos tojasok. Leginkabb regi rossz ping-pong labdakra hasolitanak, es nagyon puhak.

A kis kupacok alatt kelnek a tojasok.

A kis egynapos teknosok kb 8-10 centisek, es roppant mod aranyosak.  Mivel szazszor annyi fiu teknos szuletik, mint lany, ezert a fiukat 3 nap utan visszaengedik a tengerbe. A lanyokat ot evig nevelik, es mikor mar eleg nagyok, csak akkor engedik vissza oket, mert igy jobbak az eselyeik. A menhelyen vannak meg olyan oreg teknosok is, amelyek megserultek, igy a tengerben nem elnenek sokaig.

Egy napos teknos. Aranyos.

Hikkaduwa, Unawatuna - Sri Lanka

Egy kis pihenes

Kandy-bol a reggel 5 orasi vonattal indultunk Hikkaduwa-ra. A vonatut nem hozott sok meglepetest, a vonat kesett, tomve volt es volt par utas, aki zenelni probalt, de mi csak annyit hallottunk belole, hogy valakik orditanak, es utik a vonat falat. 6 oras ut utan ertunk Hikkaduwara, ami Sri Lanka egyik legnepszerubb tengerpartja.

Zoli es Vica - ujabb latogatok Magyarorszagrol -  mar ott vartak minket a tengerparton. Kaptunk toluk karacsonyra nagyon  finom bejglit, meg egy rud hazi kolbaszt, amit korulbelul tiz perc alatt ettunk meg egy ulto helyunkben. Meg csillagszorot is hoztak, szoval igazi karacsonyi hangulat volt a hotelszobaban.

Ket nappal kesobb megerkezett hugom is, akitol tobbek kozott szaloncukrot es magyar csokikat kaptunk.

Mar lassan egy hete itt vagyunk a tengerparton, most epp Unawatuna-nal, ami egy kisebb, csaladiasabb obol. Igazabol egesz nap semmit nem csinalunk, csak kavezgatunk, strandolunk, meg jokat kajalunk. A szilveszter is eleg bekesen telt. Megvartuk az ejfelt, koccintottunk, majd lefekudtunk aludni.

Adam's peak

Adam's peak

Sri Lanka hegyvideki reszere osszesen 4-5 napunk volt. Eloszor azt gondoltuk, hogy belepreselunk jo par latnivalot ebbe a par napba, mert ugy is kozel vannak egymashoz, de aztan rajottunk hogy meg se fog menni. Hiaba van ket hely 80 km-re egymastol legvonalban, a hegyi utakon sok atszallassal ramegy majd’ egy egesz nap, hogy odaerjen az ember.  Ugy dontottunk, hogy az Adam’s peak lesz az a hely, ahova elmegyunk kirandulni.

December 25-en reggel  10 orakor mar a Kandyi vasutallomason voltunk, hogy a 10:50-es vonaton jo helyunk legyunk. A vonat delben erkezett meg az allomasra, es annyan voltak rajta, hogy epp hogy sikerult feljutunk es a ket es fel oras uton vegig allnunk kellett. Miutan megerkeztunk Hatton-ba es megtalaltuk az autobusz allomast mar delutan 1 ora volt. Itt tudtunk meg, hogy csak atszallassal juthatunk el Delhousei-be, ahol az Adam’s peak talalhato. A busz itt is tele volt teljesen, ezert vartunk 10 percet meg a kovetkezo indult.

A Hatton-i buszpalyaudvar

Sri Lankan kicsit maskepp zajlik a busz-kozlekedes, mint otthon. Akkor indulnak a buszok, mikor megtelnek es ez altalaban soha nem tobb 10-15 percnel. Minden busznak van egy sorforje, es egy jegyszedo embere. Szoval a Hattoni buszpalyaudvaron all egymas mellett 20-30 busz, es mindegyik jegyszedoje a busz elott orditja, hogy hova megy az adott busz. Sehol nincs semmi tabla, de barmelyik jegyszedo keszesegesen megmutatja hogy hol az a busz, amit az ember keres. Mikor a busz mar megtelt, akkor elindul a palyaudvar kijarata fele szep lassan, es a jegyszedo ember  setal a busz mellett, es orditja az busz utvonalat, es probalja meggyozni az embereket, hogy szalljanak fel.. Es mikor a busz mar teljesen fullon van, akkor elindul. A jegyszedo ember, meg keresztulpreseli magat a tomegen es mindenki megveszi a jegyet, ami egy negy oras utra se eri el az egy dollart..

Szoval a Hatton-i megalloban az epp indulo tele busz helyett a kovetkezore szalltunk, igy volt ulo helyunk. Masfel ora volt meg elertunk M…..-ba, ahonnan allitolag mar volt direct busz Delhousei-ba. A buszut valami olyan meses tajakon vitt keresztul, hogy csak lestunk. Teaultetvenyek kozott kanyargott az ut, nehol kis szakadek, mashol vizesesek, neha egy to, rajta egy sziget es minden annyira zold, mintha PhotoShoppolva lenne..

Tea-ultetveny Hatton es Delhousie kozott

Meg a buszon leszolitott minket egy helyi, akinek volt egy vendeghaza Delhousei-ban, kozel az Adam’s peak-i tura elejehez, es o vitt el a kocsijaval minket a szallasra. A szallas nem volt valami nagy szam, de igazabol csak par ora kellett.

Az Adam’s peak egy hegy, amire egy kivilagitott lepcso vezet fel. A lepcso csak a szezonban van kivilagitva, december 26-tol, ami epp masnap volt. Szoval meg este kellett vennunk elemlampat, ami annyira nem volt egyszeru, mivel Delhousie eleg kicsi, alig 100-an laknak ott, szoval nem volt sok bolt.

Egy buszke delhousie polgar a varos foteren

Mivel aznap volt a  szuletesnapom, gondoltunk koccintunk egy itallal, ami nem nem ment valami konnyen. Aznap unnepnap volt, ezert a varos egyetlen barjaban, ami egy kozelben levo hotelben volt, nem akartak sort adni. Vegul nagynehezen adtak egyet, de mivel a helyi rendor epp ott vacsorazott, ezert a hatso kijaraton kellett kimennem az ujsagpapirba rejtett sorrel. Szoval, vegul azert megiscsak koccintottunk.

Az Adam’s peak egy zarandokhely, ahol a hegy tetejerol az emberek a napfelkeltet nezik meg. Mivel az ut 3-4 ora, es a napfelkelte hatkor van, igy nem volt mas valasztasunk, mint ejjel  ¾ 2-kor kelni, es 2-kor elkezdeni hegyet maszni.  Az tura elso fele enyhe emelkedo es az egesz ut nincs tobb mint 5-6 kilometer osszesen.  A dolog nehezebb resze a tobb mint egy kilometeres szintkulonbseg. Az uton szinte vegig latszik a csucs, ami artalmatlannak nez ki. Nem az. Szoval 3-4 kilometer utan kezdodott – sajnos nem tudok jobb szot ra – a szopas. A lepcsok itt mar magasabbak, mint hosszabbak, szoval meredekebbek 45 foknal, es ugy tunik soha nincs veguk. Csak mentunk, mentunk, folyott rolunk a viz, elfogyott az innivalunk, es azt hittuk soha nem erunk fel.

Napfelkelte a felhok kozott

Vegul felertunk. A napfelkelte gyonyoru volt. A felhok  alattunk voltak, a latvany meses volt, nehez igy leirni, de megerte felmenni..

A lefele utra nincsenek szavak.. A labunk remegett es minden egyes lepcsofok egy kinszevedes volt.

A szallasra visszaerve gyors reggeli, majd tomott busz vissza Hatton-ba, onnan egy masik, amin szerencsere volt ulohelyunk, vissza Kandy-be.

Hulla faradtan estunk be a szallodaba delutan 3 korul, ahol egy eskuvo volt uvolto zenevel. Hiaba volt szobank foglalva es kifizetve, montak hogy nincs hely, de szereznek nekunk mashol egy szobat. A szoba, amit szereztek mocskos volt, lepukkant, de mi csak beestunk az agyba es este 7-kor mar aludtunk, hogy masnap reggel ½ 4-kor fel tudjunk kelni, es elerjuk az 5-kor indulo vonatot le a tengerpartra.