Tat Lo (Laosz)

A utolso szallasunk Tat Lo-n.

A Bolvaen fennsik Laosz deli reszen talalhato, az egesz terulet reszben dzsungel, reszben meg kave ultetveny.  A fennsikon nincs egy normalis varos se, inkabb csak nagyon kicsi, meg kozepesen kicsi falvak. A telepulesek kozul Tat Lo az egyeduli olyan, ahol van par guesthouse, meg egy-ket hely, ahol lehet kajalni, es vannak olyan reszek is, ahol erdemes turazni.

A Mekongi szigetekrol del korul indultunk Tat Lo-ba. Pakse-ban kellett atszallnunk a helyi buszra, ami ket ora alatt ert oda. Az ut utolso husz perceben esett az eso, es mar sotet is volt. A busz valamiert nem hasznalta az ablaktorlot, es mikor valaki jott szembe, az egyebkent kanyargos hegyi uton, akkor annyira nem latott a sofor, hogy neha lementunk az utrol is. Vegul szerencsesen megerkeztunk, a varostol ket kilometerre rakott ki a busz. Jott is egy helyi ember, hogy szuksenguk van-e taxira. Mondtuk hogy persze. Erre fogott ket muanyag szeket, es felrakta a kisteherautoja platojara, es mondta hogy indulhatunk is.

A szallas szinte a semmi kozepen volt, de mondtak hogy van szabad szobajuk. Ket-harom percet gyalogoltunk fel a hegyoldalban, ott volt a kis aranyos bungalow. Egyszeru volt, de tiszta, szoval mondtuk, hogy kivesszuk. Epp hogy csak leraktam a taskamat, Evi sikitva jott ki a furdoszobabol.. Nagy nehezen elhabogta, hogy ott egy nagy pok. Gondoltam, hogy ja, persze, nagy.. Szoval mentem, hogy kidobom a pokot, hogy vegre nyugalom legyen, de egy kicsit megtorpantam, mikor lattam hogy pok akkora mint a tenyerem.

Ot perc mulva mar az osszes cuccunkkal setaltunk a sotetben, elemlampaval vilagitva, hogy uj szallast keressunk, ahol nincs pok. Nem sokara talaltunk is egy panziot, ami koszos volt, elegge lepukkant, de csak par gekko volt a furdoben, par kis bogar a szobaban, de sehol egy nagy pok. Semmilyen komoly atrocitas nem volt az ejszaka, de lehet hogy csak azert, mert szunyoghalo alatt aludtunk. Reggel elindultunk, hogy keresunk valami igazan jo szallast.

Kilatas az erkelyrol

Meg is talaltuk a kornyek legmenobb szallasat. A vizeses folott volt, nagy es igenyesen berendezett bungalow. Az erkelyrol olyan kilatas volt, hogy elallt a lelegzetunk. Gondoltuk, hogy itt aztan elleszunk egy jopar napig. Napkozben setaltunk egyet a kornyeken, kajaltunk egy jot, jol elvoltunk. Akartunk biciklit is kolcsonozni, de a biciklikolcsonzosnek osszesen egy darab biciklije volt, szoval nem lett biciklizes.. Delutan visszamentunk a szallasra, hogy vacsora elott meg egy kicsit pihenunk. Epp az agyon olvasgattunk, mikor keresztulsetalt a szoban egy patkany. Ekkor dontottunk ugy, hogy hiaba eleg meno ez az egesz dzsungel dolog, masnap reggel indulunk vissza a civilizacioba. Mivel a szobaban ket egyszemelyes agy volt es csak egy nagy szunyoghalonk volt, igy egy agyban kicsit szukosen toltottuk az ejszakat. Masnap reggel a szallason megkerdeztuk, hogy hogy tudunk eljutni a buszmegalloba, mire mondtak, hogy majd ok elintezik. Egy fel ora mulva mar ott is volt egy oldalkocsis motor, amit hazigazda kert kolcson egy haverjatol. Azzal docogtunk el a buszmegalloig, ahonnan par ora alatt vissza is ertunk Pakse-ba.