A konyv es a film is valojaban egy fikco, bar vannak benne valosagos elemek. A japan hadsereg tenyleg meg akarta epiteni a Bangkobol a Burmai fovarosba vezeto 415 km hosszu vasuti vonalat, am a konyvvel ellentetben erre nem csak hadifoglyokat, hanem a civil lakossagot is hasznaltak. 60,000 hadifogoly, es 200,000 - 300,000 civil dolgozott osszesen a vasutvonal megepitesen. Annyira remesek voltak a korulmenyek (ami miatt tobben kritizaljak is a filmet, hogy nem mutatja be valosaghuen), hogy kb 13,000 hadifogoly es 80,000 civil vesztette eletet a munkalatok alatt.
A filmet valojaban nem itt forgattak a Kwai folyonal, hanem Sri Lankan.
Ja, es a folyot se ugy hivtak, hogy Kwai. A folyo neve eredetileg Mae Klong volt, es egy volgyet, ahol a folyo atfolyik hivtak Kwai-nak (ami thaiul vizibolenyt jelent). Miutan a folyo ennyire hires lett a konyv es a film miatt, ahol Kwai-nak nevezik, a valosagban is atneveztek 1960-ban.
A valosagban nem is egy hidat epitettek itt a folyon, hanem kettot, ami kozul eloszor a fa hid lett kesz, majd kesobb a fem. A hidakat tenylegesen fel akartak robbantani, miutan elkszult, igy akadalyozva meg, hogy a japan utanpotlas eljusson burmaba, de ezt sem ugy, ahogy a filmben. Miutan a vasutvonal tobb mint egy evig mukodott, a hidakat repulokkel bombaztak le. Ezutan az egyik hidat ujaepitettek, majd kesobb ujra lebombaztak.
A vasutvonal thai reszet es a hidat ma is hasznaljak, bar elegge eljart mar az ido felettuk, szoval a vonatok csak lassan docognek rajtuk.
Erdekessem meg, hogy a japanok emeltek itt 1944-ben egy emlekmuvet azon hadifoglyok es civilek emlekere, akik meghalltak a vasutvonal epitese alatt. Amikor meg javaban tartott a haboru.
