1. nap - Larantuka - Waiterang ( 3.5 ora )
Ezt a szakaszt, mivel kozvetlenul a hajout utan volt, eleg nehezen viseltuk. Faradtak voltunk es nyugosek, es mar nagyon vartuk, hogy mindegy hogy hova, de valahova odaerjunk. Itt tudatosult bennunk, hogy a szigeten nincs tomegkozlekedes. Nincsenek buszok amiknek menetrendje lenne, hanem csak ugy jarnak agyonzsufolt kisbuszok egyik varosbol a masikba, amiket le lehet inteni. Legkondi nincs es mindenki dohanyzik.
2. nap - Piheno Waiterangban
A szallasunk nagyon minimal volt szo szerint a semmi kozepen. Egy fahaz a tengerparton, a tengertol ot meterre. Ket ejszakat aludtunk itt, probaltuk kipihenni az elozo ket nap faradalmait. 20 percet gyalogoltunk a szomszedos szallasig, ahol volt mobilnetes internet, hogy tudjunk uzenni otthonra, hogy megvagyunk. 47 perc alatt sikerult elkuldenunk ket darab egysoros mailt.
3. nap - Waitarang - Moni ( 7 ora )
Elozo nap megbeszeltuk egy helyi arccal, hogy elvisz minket turazni, indulas reggel 6-kor. Szoval felkeltunk hajnalban, de az emberunk nem jott el, mert allitolag elozo este ugy berugott, hogy nem birt felkelni. Ekkor dontottunk ugy, hogy ha mar fent vagyunk, akkor utnak indulunk tovabb. Gyors osszepakolas utan kialltunk az utszelere es fel is vett minket egy bemo (az a zsufolt mikrobusz), amivel eljutottunk Maumere szeleig. Ott atszalltunk egy masik bemo-ra, amivel el akartunk menni valami bemo allomasig, de kirakott minket feluton, ahol mondta valaki hogy elvisz miket kocsival Moni-ba. Egy orat furikaztunk meg a varosaban, felszedtunk meg par embert, mire vegre elindultunk. Nem orultunk nagyon, mikor negyed ora ut utan visszafordultunk megvalakiert. Harom sor ules volt az autoban. Hatul az egyik lany hanyt, kozepen ultunk mi, a sofor bantoan torzan es hangosan hallgatta az mp3 gyujtemenyet es rajtunk es a hanyo lanyon kivul mindenki dohanyzott. Az egyetlen vicces pillanat az volt, mikor eszrevettuk, hogy az egyik szamban magyarul enekelnek. Masfel hete ugy utaztunk Indoneziaban, hogy kozben meg feher embert se lattunk es egyszercsak egy magyar szam szolt a kocsiban. Mint kesobb kiderult a "Dred and Doris" formacio "Senki sem banthat" cimu szamat hallottuk. Probaltuk megkerdezni toluk hogy honnan van meg nekik ez a szam, de mivel egy szot sem beszeltek angolul, ezert ezt nem tudtuk meg.
Moni-ban borzaszto szallasunk volt. A szoba budos volt, nem volt viz, nem lehetett lehuzni a wc-t, stb. Ekkor merult fel bennunk, hogy lehet hogy hanyagolni kene ezt a szigetet es elrepulni a kovetkezo uticelunkhoz. Indonezianak ezen a reszen nem az az internet van, mint otthon. Kizarolag mobilnet van, es szinte csak arra jo, hogy az ember felidegesitse magat. Ha valakinek van par szabad oraja es vegtelen turelme, akkor el tud kuldeni egy mailt, de egy weboldalt megnezni szinte eselytelen. Moniban meg ilyen net se volt. Ott voltunk egy varosban a hegyebken es szinte lehetetlennek tunt megnezni hogy a ket oranyira levo masik varosbol mikor indulnak repulok. Ekkor bekapcsoltam a telefonomat es kuldtem egy sms-t egy kedves ismerosunknek, hogy ugyan nezze mar meg, hogy mikor indulnak Ende-bol repulok. Vartunk egy orat, semmi valasz, igy foglaltunk masnapra szuper buszt Bajawa-ba. A foglalas ugy zajlott, hogy a szallasado nenink ismert valakit, akinek egy ismerose olyan busszal ment Maumerebol Bajawa-ba, amire nem engednek fel tobb embert, mint ahany ules van. Kicsit dragabb volt mint a normal busz, de foglaltak nekunk ra ket helyet.
 |
| Kelimuti |
 |
| Kelimutu |
4. nap - Moni - Bajawa (7 ora)
4:00-kor csorgott az ora hajnalban. Indultunk megnezni a Kelimutu vulkant, ami Moni-tol nem messze van. Azert a korai idopont, mert napfelkelte utan egy-ket oraval altalaban felhobe borul a csucs es utana semmit nem latni. Egy darabig kocsival vittek fel, majd fel orat gyalogoltunk es mar fent is voltunk. A vulkan mar egy ideje nem mukodik, tobb kratere is van es mindegyikben all a viz.. Ahogy jott fel a nap, eleg jol nezett ki az egesz. Ekkor ugy gondoltunk, hogy ezert erdemes volt ennyit utaznunk.
Kilenckor szedett fel miket a busz, nagy meglepetesre nem lehetett rajta dohanyozni, szoval viszonylag kellemesen utaztunk, bar eleg faradtak voltunk a korai keles miatt. Ekkor kaptunk meg az sms-t az otthoni kedves ismerosunktol, 15 ora utan, hogy sorry, de facebook-on irta meg a repulo menetrendet. A buszon lehetetlen volt aludni, annyira kanyargott az ut, hogy vegig kapaszkodni kellett. A taj gyonyoru volt. Hatalmas hegyek, szakadekok, volgyek, folyok, tengerpartok.. Es minden olyan zold, mint sehol mashol.
 |
| Moni es Ende kozott. Az ut egy reszet elvitte a viz. |
 |
| Fekete homokos tengerpart Ende-nel. Valahogy nem vonza a turistakat. |
Ugy hataroztunk, Bajawa-ban megpihenunk. Megkerestuk a varos legjobb szallodajat es kivettuk a VIP lakosztalyt. Europai szemmel nezve kaptunk egy viszonylag nagyobb meretu lepukkant szallodai szobat. Este a szallodaban probaltak ranksozni mindenfele programot masnapra. Miutan mondtuk, hogy koszunjuk, de nem, elokerult valaki, aki azt mondta, hogy elvisz minket masnap olcson Labuanbajo-ba, a sziget legnyugatibb varosaba. Ilyen berelt autoval utazni extrem draga, nem a mi penztarcanknak valo, de az ember azt mondta, hogy volt egy fuvarja es uresen menne vissza, szoval a buszjegy aranak duplajaert elvisz. Szoval lottek a Bajawa-i pihenesnek, masnap utazunk tovabb. Este hetkor hulla faradtan estunk be az agyba es mar aludtunk is.
 |
| Kilatas a VIP szoba ablakabol, Bajawa. |
5. nap - Bajawa - Labuanbajo (8.5 ora)
Kenyelmes ules, legkondi, halk zene.. Csak ugy elrepult az a majd kilenc ora a hegyi szerpentineken.. Delutan negykor megerkeztunk Labuanbajo mostmar valoban szuper szallodajaba.
700 km, 5 nap alatt. 26 ora utazas, kb 25 km/h atlagsebesseggel..
Elmentunk egy pizzeriaba es masfel heti rizs, zoldseg es hal utan benyomtunk egy pizzat es ittunk egy sort. Vissza a szallodaba, tiszta furdoszoba, meleg viz, zuhany, majd beestunk az agyba. Most egy par nap pihenes jon ...
 |
| Egy hosszabb egyenes utszakasz. Napok ota az elso.. |
