 |
| A legjobb etterem a Fulop Szigeteken. Puerto Princessa |
Dzsodzso, a helyi baratunk megigerte, hogy reggel 8-ra
odajon a szallasunkhoz es elkiser minket oda, ahonnanan a hajo indul Maya-ba.
Jol jon ha az ember egy helyivel erkezik
a hajoallomasra, igy nagy esellyel nem kell otszoros arat fizetnie a jegyert. A
hajoallomas igazabol nem egy igazi allomas, van a vizben par hajo es a homokban
meg egy kis asztal, ahol a jegyeket aruljak. Mivel apaly volt, a hajo nem
tudott kijonni a partig, igy terdigero vizben kellet begyalogolni szaz metert
egy csonakig, ami elvitt a hajoig, ami igazabol csak egy nagyobb csonak volt. A
sekely viz tele volt tengeri csillaggal, nagyon ovatosan kellett menni, hogy
nehogy ralepjunk egyre.
Maya-bol Cebu-ba legkondicionalt mini-buszok jarnak, az ut
kb ot ora. Cebu-ban sikerult egy viszonylag normalis szallodaban szobat
talalnunk, igaz ablaka nem volt a szobanak, de egy doglott csotanyt talaltunk.
Kinyitottam az ajtot, hogy kipockolom a folyosora a szerencsetlent, de
veletlenul tul nagyot suhintottam a papuccsal es a doglott csotany a hatan
szepen berongyolt a szembe levo szobaba az ajto alatti resen. Az ottlakok
biztos meglepodtek, hogy egy doglott csotany bemaszott hozzajuk a hatan..
Amikor az ember megerkezik a Fulop Szigetekre, bepecsetelnek
egy 21 napos vizumot az utlevelebe. Ha valaki tobbet akar maradni, akkor meg
kell hosszabbitani a vizumot, ami egy rakat penz (marmint a mi koltsegvetesunkhoz
kepest). Delben erkeztunk meg a cebui
brevandorlasi hivatalhoz. Mar a kapuban kozoltek velunk, hogy nem mehetunk be,
mivel nem megfelelo az oltozekunk. Rogton ott termett par helyi, akik
keszsegesen par dollarert cserebe adtak kolcson ruhat. A papucsom helyett
kaptam egy ket szammal kisebb budos sportcipot es kaptam egy bena melegito alsot
is. Evi meguszta egy hosszu szoknyaval, meg egy cserepapuccsal. Szoval sikerult
bejutnunk, ahol kozoltek hogy epp ebed ido van. Egy ilyen fulop szigeteki
hivatal nem egy nepunnepely. Csomo ember, nincs levego, nincs legkondicionalas.
Szoval ott ultunk egy orat bohocnak oltozve, majd kaptunk egy nyomtatvanyt,
hogy toltsuk ki. Azutan kuldozgettek egyik ablaktol a masikig, majd a vegen,
harom ora utan kaptunk egy pecsetet az utlevelunkbe es egy igazolast arrol,
hogy nem vagyunk az allam ellensegei.
Cebuban mar elozo alkalommal mindent megneztunk amit meg
lehet nezni, igy mind a harom napot egy-egy plazaban toltottuk. Sok mindent nem
vettunk, de jolesett nezelodni egy kicsit, meg jokat kajaltunk.
A cebui repter a varos mellett talalhato Mactan nevu szigeten van. Errol a szigetrol mar biztos mindenki hallott, ugyanis itt halt meg Magellan. Miutan megerkezett Cebuba 1511 aprilisaban es az ottani uralkodot atteritette a kereszteny hitre, szolt a szigeten lako Lapu-Lapu nevu embernek es csapatanak, hogy terjenek at ok is, de azok nem akartak. Ekkor par fegyveressel elidult a szigetre, hogy lemeszarolja az ellenszeguloket. Hat, nem nagyon jott be a szamitasa.
 |
| El Nido |
Cebu-bol Puerto Princessa-ba egy oras volt a repulout, mivel
a delelotti geppel jottunk, mar delben a szallason voltunk. Puerto Princessa a Palawan nevu sziget fovarosa, es annak
ellenere hogy viszonylag nagy varos, eleg kellemes hely. A Lonely Planet
szerint itt van az orszag legjobb etterme, szoval gondoltuk, hogy megnezzuk.
Mostmar szerintunk is itt van az orszag legjobb etterme. Este az utcan ettunk
egy grillcsirket, ami szinten nagyon jo volt, majd utana beultunk egy utmenti
kis kocsmaba, ahol talalkoztunk egy ausztral emberrel, aki nagyon birt inni es
nagyon vicces volt.
Masnap reggel indultunk El Nido-ba, hat orat ultunk egy
zsufolt mikrobuszban. El Nido-ban jo nagy sziklak vannak, a sziklak kozott meg
jo kis tengpartok, a kornyek meg tele van kisebb -nagyobb szigetekkel, szoval
az egesz eleg pofassan nez ki. A kornyek kicsit elmaradott, aram csak delutan
harom es reggel hat kozott van, de meg akkor is gyakran elofordul aramszunet. Ellenben honapok ota nem ettunk olyan finom kenyeret, mint az egyik itteni kavezoban.
