A szigeten volt egy helyi baratunk, akit Dzsodzso-nak hivtak. Amikor osszefutottunk vele, mindig ajanlgatta, hogy menjunk el snorkerelni a sziget korul, hat vegul elmentunk. Szepen sutott a nap, alig fujt a szel amikor elindultunk. Csak mi voltunk ketten utasok a hajon es par ora alatt szepen megkerultuk a szigetet es megalltunk a szebb helyeken. A viz szep tiszta volt, usztunk, snorkeleztunk, lattunk sok korallt meg halat. Az egyik helyen egy japan hajo roncsait is lattuk par meter melyen, de mar eleg regota ott lehetett, mert szinte teljesen megette mar a rozsda.
A tura
Az egyik borongos delelott elindultunk gyalog felfedezni a szigetet, ami igazabol nem is valami nagy tura, tekintve hogy a sziget eleg kicsi. Kb 2 km hosszu es 1 km szeles. Rendes utak nincsenek, szoval auto sincs, az emberek tobbsege motorral vagy gyalog jar. Az hiszem meg eletunkben soha nem fordult elo, hogy ket hetig egyetlen autot se lassunk. Jartunk kis helyi falvakban, lattunk kis eldugott tengerpartokat es sok kakast. A Fulop Szigeteken eleg meno dolog a kakas, szinte minden haz udvaran van egy-ketto szepen kikotve. Rendszeresen szerveznek kakasviadalokat is, amibe neha csak ugy bele lehet botlani az utcan.
A repulojegy
Egyik reggel reggeli kozben jott az e-mail, hogy a Cebu Pacific Airline torolte az egyik jaratot, amire jegyunk volt. A levelben az allt, hogy hivjuk fel az ugyfelszolgalatot, hogy atfoglaljuk a jegyet egy mas jaratra. Ez kisebb nehezsegbe utkozott, mert a szigeten nincs telefon es a magyar telefonomrol nagyon draga lett volna a hivas. Vegul ugy dontottem, hogy veszek egy helyi SIM kartyat. A kartya nem volt valami draga, egy dollar volt osszesen, de sajnos nem volt jo a merete, mert az en telefonomba csak micro-SIM megy bele. Igy hat kertem a recepcion egy nagy ollot, es a szallasunk erkelyen elkezdtem meretre szabni a kartyat. Amikor kiprobaltam, elsore mukodott es sikerult atrakatni a jegyet. Szoval, most van Fulop Szigeteki szamunk: +639063145993, de ne nagyon hivjon senki, inkabb csak sms-t kuldjetek.
