Saturday, 26 January 2013

Malapascua Island

Spanyol erod Cebu-ban
Harom es fel oras repules utan hajnali 4 kor szallt le a gepunk a Cebu-ban. Cebu egy viszonylag nagy varos a Fulop Szigetek kozepen, de igazabol nincs ott semmi latnivalo. Mi sem terveztunk sokaig idozni, epp csak egy napot, hogy aztan indulhassunk tovabb valami kellemesebb helyre.  Szerencsenkre mar reggel 5-kor engedtek, hogy elfoglaljuk a szobankat, azert eleg nagy szivas lett volna a recepcion varni delutan 1-ig. Egy kis alvas utan elindultunk felfedezni a varost. Talan eloszor volt az ut soran, hogy olyan utcakban setaltunk, ahol nem teljesen ereztuk magunkat biztonsagban. Valami alapja biztos volt a felelmunknek, mert a legtobb bolt elott fegyveres biztonsagi ember volt es  tobbseguknel jo nagy puska volt pisztoly helyett. Az egyik plaza bejaratnal femdetektoros kapuk voltak, meg szinten par fegyveres. A plaza epiteszetileg inkabb hasonlitott mondjuk egy parkolohazra, mint a nalunk megszokott plazakra. Igazabol ami jol nezett ki a varosban, az mind olyan dolog volt, amit meg a spanyolok hagytak ott. Az egyik egy templom, ahol epp mise volt, amikor arra jartunk es akkora volt a tomeg meg az utcan is, hogy nagyon a tempom kozelebe se tudunk menni. A masik egy erod a tengerparton, ami nagyon kis aranyos volt. Kobol volt epitve, erod formaja volt, latszott rajta hogy regi, de igazabol nem volt sokkal nagyobb mint mint egy termetes budai villa.

Malapascua Island
Masnap kellemes meglepetesunkre egy cseppet sem tomott, legkondicinalt busszal utaztunk Mayara. Az ut 4-5 oras volt, semmi extra. Maya annak a nagy szigetnek az eszaki csucsken van, ahol Cebu varos is van (egyebkent magat a szigetet is Cebu-nak hivjak). Szoval, ugy tudtuk, hogy Mayarol tudunk hajoval eljutni Malapascua szigetere, ami mint kiderult nem volt teljesen igaz. Az eloszor is nem hajok alltak a kikotoben, hanem inkabb ilyen rozoga motoros csonakok (valojaban kikoto sem volt). Masreszt, meg nem engedtek felszallni minket, valoszinu azert, mert kulfoldiek voltunk. Hiaba indultak hajok a helyiekkel, nekunk azt mondtak, hogy az egyetlen modja, hogy atjussunk Malapascua-ra, ha kiberelunk egy egesz ilyen privat ‘hajot’ 20-szoros aron. Ekkor jott egy ora vitatkozas, alkudozas, kozben erkezett meg negy europai, az egesz vege az lett, hogy hatan egyutt felaron bereltunk egy privat hajot (igy a hivatalos ar haromszorosat fizettuk vegul). Nagy volt az orom, mikor elindultunk. Az nagy orom pont odaig tartott, amikor indulas utan harom perccel egy harom meteres hullam atcsapott a ‘fedelzeten’.

Az ut egy oraig tartott, a kapitanyunk nagyon ovatosan vezetett, ovatosan vette a hullamokat, neha fel percre is visszaveve a gazt, amig a nagyobb hullamokon atjutunk. Szerencsere a csonakunk jobbra es ballra ki volt stabilizalva, szoval felborulni nem igazan tudunk. A szel annyira fujt, hogy nagyon vizesek nem lettunk, mert gyorsan megszaradtunk, de mire megerkeztunk csupa egymero so voltunk a tengerviztol.

Telepules a sziget belesejeben
 Malapascua
Mindez tobb mint egy hete volt, azota is itt vagyunk Malapascua-n.  A sziget olyan mint a filmekben, feher homok, palmafak,  par szalloda es azonkivul semmi. Nincsenek se utak, se autok, se semmi. Meg egy rendes bolt sincs. Annyira megorultunk a nyugalomnak a lassan fel eve tarto utazas utan, hogy ugy dontottunk, hogy itt maradunk.

A tervekbol, hogy megnezunk egy csomo helyet itt a Fulop Szigeteken nem lett semmi. Egy kicsit eleg volt mar a sok rohanasbol, allando pakolasbol, tomegbol meg a folytonos utazasbol. Jol esik egy kicsit hatradolni es semmit nem csinalni most par hetig, mert meg egy par hetet maradunk itt, az biztos. Meg akkor is, ha tudjuk, hogy innen nem messze van meg sok-sok olyan hely, amit erdemes lenne megnezi.

Altalaban sokaig alszunk, mire megreggelizunk es megkavezunk, addigra mar delutan van. Strandolunk, olvasunk, pihenunk, majd este vacsora a tengerparton. Az ettermekben az asztalok a parti homokban vannak, kozvetlenul a viz mellett, a palmafak alatt. Este meg neha elfelezunk egy sort,  megnezunk egy filmet vagy setalunk egyet a parton. Igy telnek itt a napok szep csendben, nyugalomban...